Műhelyek

Kerámia műhely:

Otto Lindig: Magas fedeles kanna

Első műhelyek egyike de gazdasági nehézségek folyamatosan gátolták. Így be kellet zárni. Vezetői: Itten, Feininger és Gerhard Marcks.

Textilműhely:

Lore Leudesdorff: Kis gobelin

A túl nagy számú női jelentkezők miatt ide főként nők kerültek ide. Ez volt a leg iparosíthatóbb rész ezért itt megrendelésre is dolgoztak. Vezetőik: Itten majd Georg Muche.

Fémfeldolgozó műhely:

Marianne Brandt: Teáskanna

1920-ban alakult meg. Olyan anyagokkal is dolgoztak, amik nem nagyon illettek egy ilyen műhelybe. Pl.: plexi és üveg. Vezetői: Moholy-Nagy László és Itten.

Asztalosműhely:

Breuer Marcel: Csővázas szék
Gustav Hassenpflug: Összecsukható asztal

Ez volt az első olyan műhely, ahol leghamarabb érvényesült a tipizálás. Egy ötletből több félét készítettek, a különbség az elrendezésben volt. Vezetői: Gropius, Breuer Marcel.

Üveg- és falképfestő műhely:

Josef Albers: Rácskép

Ez a műhely eredetileg két különálló egységből volt, de hamar összeolvadt a kettő. Itt készítették el az épületek szÍntervét. Vezetői: Oskar Schlemmer, Kandinszkij.

Fa- és kőszobrász műhely:

Josef Hartwig: Sakkészlet

Nagyon elveszett műhely volt. Legtöbb időt csak más műhelyek segítésével töltötték. Vezető Josef Hartwig volt.

Könyvkötő Műhely:

Anny Wottitz: Fából és pergamenből készült könyvkötés

Egész végig jelen volt az iskola életében. Alap műhelynek tekintették. Vezetője Otto Dorfner volt.

Grafikai nyomda:

Gerhard Marcks: Képeslap

Itt készültek a Mestermappák is. Mindvégig volt megrendelése ezért jó anyagi forrás volt. Vezetői: Feninger és Carl Zaubitzer.

Személyek

Walter Gropius:

Walter Gropius

Építész. 1883-ban született Berlinben. 1903-ban Münchenben, 1905- 1907 között
Berlinben tanult építészetet. 1908- 1910 között Péter Behrens tervezőirodájanak volt a
munkatársa, majd saját irodát nyitott Berlinben. 1925-ig legtöbb tervét közösen készítette
munkatársával, Adolf Meyerrel. 1911-től építette Alfeldben a Fagus Művek épületét.
1919-ben Berlinben művészeti munka tanács vezetője volt. Ezután meghívták a weimari
Művészeti Főiskola vezetőjének, amely hivatalba lépésével 1919. április 1-jétől Staatliches Bauhaus in Weimar néven működött. 1921-től 1925 áprilisáig az asztalosműhely forma mestere volt. 1925-1926-ban miután a Bauhaus Dessauba költözött, megtervezte otthoni épületeit. 1927-ben Erwin Piscator számára “totális színház”-at tervezett. 1926-tól felépítette a dessau-törteni telepet, 1930-ban pedig a karlsruhe-dammerstockit. 1918-tól építészként dolgozott Berlinben, emellett számtalan előadást tartott az új építészetről és a Bauhausról. 1934- 1937 között Londonba közös irodát tartott fenn Maxwell Fry-jal. 1937-ben meghívták az Egyesült Államokba, a harvardi Graduate School of Designra, ahol 1938-tól az építészeti részleg vezetője volt. 1938-ban New Yorkban megszervezte a “Bauhaus 1919-től 1928-ig” kiállítást, valamint saját Lincolni házát építette. 1938- 1941 között közös tervező irodát tartott fenn Breuer Marcellal. 1969-ben Bostonban halt meg.

Breuer Marcel:

Breuer Marcel

Építész. 1902-ben született Pécsett. 1920- 1924 között tanult a Bauhausban asztalosnak, majd inas vizsgát tett. Ezután Párizsba ment. 1925 áprilisától 1928 áprilisáig volt a Bauhaus mestere, a bútor műhelyt vezette. Számos bútortervet készített; 1925-ben tervezte első csővázas székét. Belső berendezéseket tervezett többek között a dessaui Bauhaus épületeibe 1925-1926-ban és Piscator berlini lakásába 1927-ben. 1928-tól Berlinben önállóan dolgozott. Bútorokat és berendezési tárgyakat, valamint kiállításokat tervezett. 1932-ben valósult meg első épülete, A Harnischmacher-ház. 1935-1937 között Londonban dolgozott építészként, ahol együtt működött F. R. S. Yorke-kal. 1937-tól a Massachusetts-beli Cambridge Harvard egyetemén az építészet professzora. 1938- 1941 között közös irodát tartott fent Gropiusszal. 1946-ban az irodát New Yorkba helyezte át. 1947-ben megépítette a Connecticut állambeli New Canaanban a saját házát, majd ezután számos más épületet, köztük a New-York-i Whitney múzeumot, de részt vett az UNESCO párizsi épületének megtervezésében is. 1981-ben halt meg New Yorkban. 1925-
től tervezett csővázas bútorai és berendezési tárgyai re jelentősen hozzájárultak a modern lakás
kialakításához több mint 20 éven át az egyik legjelentősebb bútor tervezőnek számított.

Mohly-Nagy László:

1895-ben született Bácsborsódon. 1913-ban jogot kezdett el tanulni. 1914-1917 között katonáskodott. 1918-ban félbehagyta a tanulmányait. Ebben az évben települt át Bécsbe, majd onnan Berlinbe ment. 1922-ben rendezte első kiállítását. 1923-1928 között dolgozott a Bauhausban. Ott a fémfeldolgozó műhely mestere volt. Foglalkozott festészettel, tipográfiával és fényképezéssel. 1928-1934 között Berlinben grafikai tervező irodát tartott fenn, valamint kiállításokat szervezett. 1926-tól kisérleti filmeket rendezett. 1930-ban alkotta meg az első fényplasztikát. Amszterdamba majd Londonba emigrált, ahol grafikusként dolgozott. 1937-ben Chicagóba ment, ahol iskolát alapított. 1947-ben halt meg Chicagóban.

Ludwig Mies van der Rohe:

Ludwig Mies van der Rohe

1886-ban Aachenben született egy kőfaragó katolikus családban. Kőművesként végzett szakmai gyakorlatát követően rendkívüli rajztehetsége miatt gyorsan ajánlották a különféle építészeti irodáknak. A berlini tekintélyes építészeknél, John Martensnél és Bruno Paulnál dolgozott, mielőtt 1908-ban kezdte meg az építész és az AEG tervező, Peter Behrens munkáját. 1921-ben a Mies van der Rohe a berlini Friedrichstraße-i egy sokemeletes irodaház versenyén is részt vett. Szokatlan – és azonnal elutasított – terve a blokk számára valószínűleg programozási tanulmány volt, amelyet ezzel a lehetőséggel mutatott be a nagyközönség számára. A jelenlegi szempontból a kialakítás látomásos, mivel először az összes alapterületet rugalmas használatra tervezték, és a homlokzat teljesen üvegezett volt. Ez az első példa Mies van der Rohe „bőr-csontok” architektúrájára, amelyben uralkodnia kellett későbbi terveiben. Mies van der Rohe 1923-ban a modern formális szókincs felhasználásával építette meg első épületét: A Wiesbadeni Ryder Ház köbös rezidencia világos színű vakolatokkal és lapos tetővel, amely stílus szempontjából közel áll a Bauhaushoz. Az eddigi legátfogóbb projektje 1927-ben következett, amikor Mies négy többlakásos házat valósított meg a Berlin-Wedding-i Afrikanische Straße-n. 1928 közepén Mies van der Rohe-t és Reich-t megbízták a barcelonai világkiállítás német szekciójának művészeti vezetőivel. Ez valószínűleg elsősorban a stuttgarti Werkbund kiállítás nagy sikerének tudható be. Itt is számos kiállítási területet terveztek közösen. A Mies van der Rohe a kiállítás hivatalos fogadóépületét is tervezte – a barcelonai pavilont. 1928 végén Mies van der Rohe elkezdte dolgozni a cseh Brno város Tugendhat házának tervezésén, amelyet 1930-ban készítettek el. 2001-ben az UNESCO kulturális örökség részeként kijelölt hely lett, mint a modern épület kiemelkedő nagy munkája. építészet a nemzetközi stílusban. Bár Mies van der Rohe itt megvalósította „kevesebb több” ideálját, ez a „kevesebb” valójában luxus volt. 1930-ban Mies van der Rohe a Bauhaus Dessau igazgatójává vált, és megkezdte tudományos oktatási tevékenységét. A bauhaus-i rövid ideje alatt Mies van der Rohe-t egyre inkább engedményekre kényszerítette a politikai körülményekre: A bezárás kockázata nyomán a tanterv egyre inkább megszokottá vált, a kísérleti munkát csökkentették, a műhelyeket egyesítették és a az előzetes tanfolyamot megszüntették. A tanulmányok időtartama lerövidült és a tandíjak megemelkedtek. A hallgatók stúdiói bezártak és a Bauhaus GmbH felszámolásra került. Mies van der Rohe megpróbálta folytatni az iskolát magánintézményként vezetni, egy üres telefongyárban, Berlin-Steglitzben. A korábbi Design School ma már „Freies Lehr- und Forschungsinstitut” (önálló oktatási és kutatási intézet) nevezi magát. Az új nemzetiszocialista kormány egyre növekvő elnyomása azonban végül az intézet kapitulációjához vezetett. A nemzetiszocialisták nem hajlandóak elviselni a Bauhaus-t, mert annak „bolsevisztikus orientációja” volt; mindenekelőtt általában elutasították a Bauhaus kulturális koncepcióját. A helyiségek átkutatása után 1933 áprilisában bezárták a Bauhaus-t. Júliusban a Mies van der Rohe vezette mesterek tanácsa úgy döntött, hogy a nemzetiszocialisták által meghatározott körülmények között, a sok és néha politikai szempontból nem nyitja meg újra az iskolát. az elmúlt évek kétségbeesett kompromisszumai. 1933. augusztus 10-én a Bauhaus feloszlatották. az elmúlt évek sok és néha politikailag kétségbeesett kompromisszumának köszönhetően. 1933. augusztus 10-én a Bauhaus feloszlatották. Mies van der Rohe 1938-ban véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le. Mies van der Rohe munkájának retrospektív látványát már 1947-ben mutatták be a New York-i Modern Művészeti Múzeumban. 1948-tól tervezte a chicagói Lake Shore Drive apartmanokat. 1951-ben felépítette a világhírű Farnsworth Házat. A Mies van der Rohe megkapta a megbízást, hogy három évvel később tervezze meg első sokemeletes irodaházát, a Seagram épületét New Yorkban, 1958-ban. 1969-ben halt meg Chicagóban.

Építészet

Weimar:

Sommerfeld-ház Berlinben

Ez volt az első ház, amit a műhelyekkel közösen épült meg. A munkát Gropius vállalkozása kapta, de ő z iskolával csináltatta meg, hogy pénzhez jusson és legyen elismerése.

Sommerfeld-ház lépcsője
Sommerfeld-ház alaprajz
Haus am Horn

Ezt az épületet 1923-ban építették arra a kiállításra amelyet a kormányzat rendelt el, mert csak így adott nekik pénzt. Meg kellet mutatniuk azt hogy mit alkotnak az iskolában a diákok. Ez a ház lett a modern lakás első megvalósult példája Németországban. A kritikusok alapjában véve nagyon elismerően nyilatkoztak az épületről.

Haus am Horn alaprajza

A weimari években nagyon ellenezték az építészeti oktatást, ezért nem nagyon voltak közös építkezések.

Dessau:

A dessaui Bauhaus iskola épülete

1925-ben költözött át ide az iskola, mert a weimarit ellehetetlenítették. Ezt az épületet úgy alakították ki, hogy illeszkedjen az iskola elvárásainak. ide már betervezték az építészeti műtermet is. Csináltak egy diákok számára kialakított lakóházak.

A dessaui Bauhaus iskola épülete
Walter Gropius mesterháza

A mestereknek Gropius házat épített a város támogatásával. Három ikerházat tervezett a professzoroknak, magának egy különállót épített. Az ikerházak 90 fokkal voltak elfordítva egymástól.

Mesterház
A törteni lakótelep Dessauban

1926-ban kezdte el az iskola építeni ezt a lakótelepet. Folyamatosan bővítették, javítgatták az épületeket. Itt egy mintalakást rendeztek be az iskola által készített berendezési tárgyakat felhasználva.

A törteni lakótelep

Bauhaus

A feladatom az volt, hogy állítsak össze egy kiállítást képekből, amikkel be tudom mutatni a Bauhaus irányzatát. Főként az építészetre kellett a hangsúlyt fektetnem.

Előzményei:

A 19. századra nyúlnak vissza az előzményei. Kezdete az iparosodás pusztító következményeiben rejlik. Angliában már az ötvenes években megkezdődött a tradicionális művészképzés megreformálása. De a kontinensre csak a hetvenes évek közepén jutott el ez a mozgalom. A Bauhaus elődje ebben az időben a legsikeresebb volt, amit Henry van de Velde vezetett Weimarban. A háború vége felé Velde lemondott és a megürült helyre Gropius jelentkezett de elsőre nem nevezték ki az iskola vezetőjének. Sok tárgyalás után sikerült igazgatónak lennie. A zavaros években a másik iskolával együtt, ami ugyanúgy Weimarban volt sikerült megalapítania a “Staatliches Bauhaus in Weimar” iskolát.

Jelentősége:

A háború után egészen 1933-ig működött az iskola, de megszűnése után is ösztönzőleg hatott példájával. Legfontosabb képviselői Németország határán kívül játszott fontosabb szerepet. Az Egyesült Államokban volt a legtöbb ilyen személy. Pl.: Walter Gropius, Brauer Marcel, Moholy-Nagy László és Josef Albers. Ezenkívül még voltak a Szovjetunióban és Palesztinában is képviselőik és Bauhaus tagok. Ebből is látszik, hogy amilyen rövid életű volt az iskola annál nagyobb hatást gyakorolt az emberekre a művészekre.

Az iskoláról:

A weimari iskola még az expresszionizmussal jellemezhető. Ez volt a korai időszaka. Ezt követte a konstruktív korszaka az iskolának. Ekkor költözött át Weimarból Dessauba az iskola. Ekkor kezdtek összpontosítani az építészetre. Ebben az időszakban mondott le Walter Gropius, az első igazgató. Még volt egy kis ideig Berlinben is egy magániskola mikor a dessaui Bauhaus bezárt. A tizennégy éves fennállása alatt már akkor is sok ellenszenvet váltott ki, de voltak támogatói is. Alapjában véve az iskola modernizálta volna az oktatást, ami azért kellet hogy felvegyék a versenyt az angol kézműves iparral. Ezt úgy valósították meg, hogy volt egy formamester és volt egy tanáruk aki a kézművességet tanította meg a diákoknak.

“leomlik a művész és a kézműves közötti, nagyképűségből rakott fal” és megépül “a jövő Új épülete” (Gropius)